Akvarellfestés,  FestésiTechnikák

Mennyire macerás akvarellel festeni? Festhetünk-e fehéret akvarellel?

Többektől hallottam már, hogy akvarellel festeni az egyik legnehezebb technika.
Vajon miért mondják ezt?

Szerintem leginkább azért, mert nagyon nehéz munka közben javítani!
Ha olyan helyen találnak utat magunknak akvarell pigmentjeink, ahová egyébként nem szeretnénk, igen nehéz eltávolítani őket.

 

Akvarellel festeni többféle stílusban lehet és a festés során számos technika lehet a segítségünkre.

Például a lazúrtechnika, a színösszefolyások szabad áramlása, vagy a fedő festék használata.

 

Ami akvarellben számomra a legizgalmasabb, az az egymást fedő halvány, lehelet finom, színes víztakarók játéka.
Erre mutatok itt példát, mely képek felnagyított mozaikdarabok egy hölgy fotójáról készített akvarell festményemből.

Részlet Vörös hajú lány akavarell festményemből

Image 4 of 4

A lány szemének fehér részét kitakaró folyadékkal kentem be, melyet csak a teljes száradás után dörzsöltem le óvatosan.

Amikor akvarellel festek, igen fontos a nyugodt, türelmes hozzáállás. Picit olyan, mintha játékra hívnám a festékpigmenteket és ebben a játékban mindketten lubickolunk – a pigmentek a friss tiszta vízben, míg én az alkotás örömében!

 

A fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza.
Fehér szín az akvarellben többféle módon láthat napvilágot!

 

Legegyszerűbb eljárás, ha hófehér papírunkat érintetlenül hagyjuk, tehát egyáltalán nem engedjük, hogy ecsetünk simogassa, bevizezze a fehérnek szánt részeket.
A kitakarás technikájára kétféle segédeszköz is bevethető: maszkolószalag és/vagy maszkoló folyadék.

 

A maszkolószalag barkácsáruházakban is kapható, tulajdonképpen egy papír alapú ragasztószalag, melyet lakásunk falfestésénél is alkalmazunk például az ablakkeret kitakarásánál. Használatakor figyeljük arra, hogy amikor eltávolítjuk, ne tépődjön fel a puha akvarellpapírunk. Ezért érdemes farmernadrágunkra, pólónkra ragasztani egyszer-kétszer, mielőtt akvarellpapírunk találkozik vele.

 

Másik eset, amikor a száraz papírunkat maszkoló folyadékkal kenjük be ott ahol a hófehér színt “biztosítani” szeretnénk. A folyadék gumiszerű ragaccsá száradva nem engedi a festékpigmeneteknek beszínezni a papírt. Figyeljünk rá, hogy kézmeleg ujjunkkal csak a teljes száradás után, finom mozdulatokkal dörzsöljük le a papírról.

A hatás mindkét esetben az akvarell izgalmas színfoltjai között megbújó hófehér felület.

 

Kissé durván hangzó módszer a hófehér megjelenítésére a visszakaparás, melyet néhol sgraffitónak is neveznek.
Valójában a teljesen megszáradt festék lekaparását jelenti.

Ezt a technikát minimum 400 gr-os akvarellpapírnál érdemes alkalmazni egy műanyag lappal, mondjuk bankkártyával.
A késsel való visszakaparást igen óvatosan kell csinálni és csak pici felületen!
Elárulom, hogy én még nem mertem akvarell festményemet “kártyával” kaparni, de ami késik, nem múlik.
(Viszont durva csiszolópapírral estem már neki fára festett képemnek, mindezt csupán az antik hatás kedvéért!)

 

Fedő festék használatával hófehér, szűz felületet ugyan már nem, de mondjuk egy sejtelmes, ködbe burkolózó tájat már tudunk festeni!
A fedő festék alatt átlátszatlan, víz alapú festéket értünk, mely lehet akrilfesték, vagy a gouache festék.

 

Titokzatos vörös leány portréjánál többször használtam fehér színű gouache festéket, így kapott egy-egy réteg selymes, fátyolszerű hatást.