Mire jó a saslikpálcika, ha nem is sütünk? – a viaszkarc technikája
Folytatódik a játékos alkotás!
A viaszkarc technikájára mutatok egy példát, melynek alapja a zsírkréta, vagy kifinomultabb formában az olajpasztell.
(Mielőtt ráragasztanád a papírodra a maszkoló szalagot, tégy egy ragasztó próbát – mondjuk a pocakodon –, így már nem lesz olyan erős a ragasztó és nem fogja feltépni a papír felső rétegét, amikor majd eltávolítod.)
Továbbá szükséged lesz még zsírkrétára vagy olajpasztellre. A különbség a kenhetőségben és összedolgozásban rejlik. Míg a hagyományos zsírkréta keményebb állagú, nehezebben keveredik a papíron, addig az olajpasztell puhább, olajosan kenhetős és összemaszatolható a papíron.
Folyékony szappan, akrilfesték, lapos ecset és egy fapálcika lesz még a társad a viaszkarc készítésénél.
Miután körbe leragasztottuk a papírt a rajztáblára, olajpasztellel, satírozós mozgással alaposan bedörzsöljük. Cél, hogy a papír fehér színe ne is látszódjon ki, mindenhol színes olajpasztell borítsa be a papírt. Ebben az esetben a satírozás egy lendületes, alapos, dörzsis mozgás.
Amilyen színeket most kiválasztunk az olajpasztell darabkákból, azok a színek fognak a karcolás során kikacsintani, megjelenni a rajzodon.
Igazán izgalmas, hiszen érdemes előre kigondolni, mit is fogok karcolni és hová? Milyen színek, hol fognak kibukkanni?
A színes krétákat a papíron – kellő mennyiség után – össze is tudom simogatni az ujjaimmal, így színeket is keverhetek! Figyeld meg például, milyen gyönyörű a citromsárga olajpasztell, ha kék színű krétával satírozod át?!
A karcolás akkor lesz igazán élénk, feltűnő, ha a zsírkrétával felvitt alapszínek tisztán világosak és a fedő festék mélyen sötét.
Ha már eltűnt a papír és mindenhol zsírkréta borítja, kikeverhetjük akrilfestékkel a masszát, melyet az olajpasztellre kenünk.
Egy kis kupakban keverjünk össze akrilfestéket ugyanannyi folyékony szappannal. Fontos, hogy ne legyen túl lágy, nem kell vizet használni hozzá és jó alaposan keverjük ki, mint amikor finom csokikrémet keverünk-kavarunk. Az egyenletesre kevert festéket széles ecsettel vigyük fel a papírra úgy, hogy mindenhol egyformán borítsa be az olajpasztellezett papírt.
Most nincs más dolgunk, mint alaposan kezet mosni és megvárni, míg a csillogó festékréteg teljesen megszárad!
Száradás után fapálcikával (én saslikhoz használt pálcikával szoktam karcolni) óvatosan karcoljunk bele a képbe. A vékony pálcika kicsit szokatlan lehet, de hamar rá lehet hangolódni, szuper érzés!
Most jön a meglepetés, milyen színek is jelennek meg a karcolat mentén?!
Ha esetleg lesz olyan rész, amit hiába karcolsz, nem bújik elő a színes olajpasztell, akkor arra a részre véletlenül nem kentél elég olajpasztellt, vagy a festék nem keveredett el egyenletesen a folyékony szappannal.
A munka során a felpödrődött festék lepotyog, ezeket nem érdemes söprögetni a papíron – mert dörzsölődik –, egyszerűen le lehet rázni a felületről.
Végül a maszkoló szalag eltávolításánál figyeljünk, hogy a szalaggal együtt a papír véletlenül se szakadjon fel!
(Papír alap helyett használhatsz farostlemezt is.)
Jó tervezést, rajzolást kívánok!
